Csak egy széljegyzet

Svájc. Offshore

Miután Magyarországon jövedelemadó van meg ÁFA (általános forgalmi adó), és ezeken felül vagyonadó nincs, így értelmetlen nyilvántartani kinek mennyi vagyona pihen külföldi számlákon, amennyiben oda már egyszer leadózott forrásból került az a vagyon. Tehát ebből nem remélhető állami bevétel, az egész csak parasztvakítás, a bizonytalanok elriasztása a külföldi számlán takarékoskodás tervétől.

Mellesleg valószínűleg Svájc kereste meg Magyarországot, hiszen a legrégebbi bankjuk (Wegelin & Co.) megszűnése után nekik lenne érdekük a további botrányok elkerülése, melyre egyenes út lenne a Rubik egyezmény megkötése. Svájcnak ez kifejezett érdeke, hiszen ezáltal a kecske is jól lakik a káposzta is megmarad alapon a pénzek maradnának a svájci bankrendszerben.

Mellesleg FIGYELEM!!!

A témában mazsolázgatva innen-onnan:

1. "Svájccal már ma is van egy egyezményünk. Ennek alapján Svájc nem a betétek után, hanem csak azok kamata után vet ki 35 százalékos adót, ennek a háromnegyedét pedig nyomban a magyar költségvetésbe utalja. Neveket azonban nem küldenek, csak a pénzt adják. A Svájcba menekített pénzek után így már most is gazdagodik szerény mértékben a magyar állam, függetlenül attól, hogy ki miért vitte ki vagyonának egy részét.

Lázár azonban ennél többet akar, legalábbis az általa elmondottakból erre lehet következtetni, ugyanis a vagyon után számítana fel 35 százalékos sarcot."

forrás: Mélyre ásta a magyar gazdagok titkait Svájc

2. "hvg.hu: Lázár arról beszélt, hogy teljes adatnyilvánosságot akar: tudni szeretnék, hogy kiknek vannak betétjei külföldön, és Svájctól is ezt követelik.

Deák Dániel, a Corvinus Egyetem nemzetközi és összehasonlító adójoggal foglalkozó egyetemi tanára: Ez  komolytalan. ...  Az államtitkárság közleménye  nem tisztázza: jövedelmet (ha van), és nem vagyont akarnak adóztatni.  Végül kétségbe vonható a Kormány jóhiszeműsége is: a hír lebegtetésével nyomást akarnak gyakorolni azokra, akik nem éltek az amnesztia lehetőségével, miközben egyszerre fenyegetik a teljesen ártatlanokat is. A tőkeszabadság elvével egyébként összeegyeztethetetlen  befektetések megadóztatása csak azért, mert azok külföldön vannak. "

forrás: Lepaktálás Svájccal: „A kormány egy újabb civilizációs küszöböt lépett át”

Végül mindig a fejétől bűzlik a hal! :S

3. "A kormányzat intézkedései azonban kétarcúak. ...

A kormányzás elmúlt két évében azonban a kabinet és a kormánypárti többség meglehetősen kétarcúan nyúlt az offshore-vagyonok kérdéséhez. A parlament már 2010-ben eltörölte például azt a Bajnai-kormány idején hozott szabályt, mely szerint a külföldre utalt szolgáltatási díj, kamat vagy jogdíj után a hazai kiutalónak 30 százalékos, úgynevezett forrásadót kellett fizetnie addig, amíg nem igazolta, hogy a célországgal a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye van Magyarországnak. Ez az előírás január elsejével került ki az adórendszerből, és az adószakértők szerint nagy lazításnak számított, vagyis jelentős mértékben megkönnyítette, hogy offshore országokba menekítsék a pénzüket az adóalanyok.
Hasonló könnyítésként értékelhető az a módosítás is, amit Rogán Antal nyújtott be a személyi jövedelemadóról szóló törvényhez 2011 júniusában, és az Országgyűlés el is fogadta azt. A módosítás azt az ugyancsak a Bajnai-kormány idején hozott előírást törölte el, mely szerint a magánszemélyeknek szerepeltetniük kellett az itthoni adóbevallásukban azt a ki nem osztott nyereséget is, amelyet adóparadicsomokban lévő cégekben tartottak, és ugyanúgy adózniuk kellett utána, mintha nem menekítették volna ki. Ezek a lépések erősen szembementek a kormányfő által sokszor hangoztatott "offshore-lovagozással"."
forrás: Offshore-milliárdok: nem lesz itt gyors hazamasírozás
Ezekkel lényegében megkönnyítették az adóelkerülést. Kiket kellett futni hagyni jelentős pénzekkel?

A kormány kommunikációja megint összemosott. :(

A zavarkeltés a zavarosban halászók eszköze !!! :S

A pénzek itthon tartásához stabil adórendszerre és kiszámítható, következetes gazdaságpolitikára lenne szükség. Azt is érdemes megjegyezni, hogy a gazdasági szereplőkre nem jellemző, hogy csak a „nemzeti érdekekben” gondolkodnak, ők racionális üzleti alapon mérlegelnek. "A bizonytalanság, bizalmatlanság rendkívül zavarja a tőkemozgást, a magyar jogszabályi környezet folyamatos változása pedig egyáltalán nem kedvez annak, hogy ez csökkenjen."